Azt, hogy pontosan hol és mikor találták fel a papírt, a múlt ködébe vész, csak
néhány nevet ismerünk a kezdeti időkből. Caj-Lun volt az, aki a hagyomány szerint közbenjárt
Ho-ti császárnál annak érdekében, hogy a Kínai birodalomban államilag is serkentsék a
papírgyártást. Ez időszámításunk szerint 105-ben történt.
Régen papírmerítéssel gyártották a papírt a következő módon: egy üstbe növényi
anyagokat tettek, és összefőzték némi selyemmel vagy kötéldarabokkal egészen addig, míg híg
rostos pépet nem kaptak. Ezután a rostoldatot egy szitára öntötték, a vizet lecsöpögtették,
és az így kapott rostokat leválasztották a szitáról.
-
A papír feltalálása előtt
Mielőtt feltalálták a papírt, az emberek más anyagokra írták szövegeiket: kő- és
agyagtáblára, viasztáblára, papiruszra vagy pergamenre. Bár ezekre is lehetett írni, vagy az
előállításuk volt hosszadalmasabb, vagy kezelésük volt nehézkesebb, tárolásuk pedig nagyobb
helyet vagy gondosságot igényelt.
A pergamen állatok bőréből készített, tartós, hártyaszerű anyag. A papír megjelenése
előtt erre írtak Európában.
Európába a mórok közvetítésével jutott el a papír, az első európai papírmalmokat
pedig 1100 tájékán alapították, az Ibériai-félszigeten. Olaszországot egy-másfél évszázad
késéssel hódította meg a papír, Luccában Genovában és Fabrianóban működtek jelentős
papírkészítő műhelyek. Hazánkban csak jóval ezután tudott a papírkészítői szakma
meghonosodni: az első magyarországi papírmalmot az 1520-as években alapították, Lőcsén.
A papírmalom a papírkészítő műhely elnevezése. Valószínűleg a rongyzúzó berendezést
hajtó vízikerék után kapta a papírkészítő műhely ezt az elnevezést.
Folytatás: Gutenberg és a könyvnyomtatás
|
